Életút(i napló)
Barangolásaim az önfejlesztés rögös és kacskaringós ösvényein.
2015. február 14., szombat
Valentin napi bejegyzés
Bár még nem volt kivel megünnepelnem, mégis szeretem ezt a napot, mert bízom benne, hogy egyszer lesz, akivel megünnepelhetem, és akkor nagyon jó lesz. : D
Abszolút megértem, ha valakinek nem tetszik ez az „ünnep”. Számtalan oka lehet, kezdve a magánytól, folytatva azzal, hogy tényleg sokszor túlzott képmutatássá válik ez az egész. Ugyanakkor ez a nemszeretemmert téma lassan már mainstream dologgá válik, és ezzel kapcsolatban is túlzásokba esnek az emberek. Nekem nincs szerelmem, akivel ünnepelhetném a szerelemesek napját, aztán mégsem érzem magam rosszul, vagy háborgok miatta. Úgyhogy nesze nektek: Boldog Valentin napot! : P
2015. február 12., csütörtök
Elő Valentin napi Szürke ötven árnyalata
Boldog február 12.-ét! A mai egy
jeles nap, hiszen ma van a híres/hírhedt könyv alapján készült
várva várt film magyar premiere. Ez a mai bejegyzés nem
kifejezetten az önfejlesztésre fókuszál, nem abból a szemszögből
szeretném bemutatni, egyszerűen csak elmondom a véleményemet a
könyvről, és elmesélem, milyen hatással volt rám.
Apropó szemszög.. egy ideje már
gondolkozom rajta, hogy mi a célom a bloggal. Egyértelműen nem a
tanácsadás, hiszen ahhoz nincs elég tapasztalatom, de még az
ötletekkel is óvatosan bánnék, hisz mindenki más, mindenkinél
más és másképp működik. De akkor mégis mit akarok az oldallal?
Hm... Bemutatni egy lehetséges szemlélet módot, egy hozzáállást,
amivel lehet viseltetni a minket körülvevő valóság iránt. Bízom
benne, hogy ez a cikk erre lesz példa. : )
Hanem most térjünk a tárgyra:
2015. február 10., kedd
Special edition - Film ajánló
Hétvégén
leültem megnézni a Hogyan rohanj a veszTEDbe (A million ways to die
in the West) című vígjátékot. Voltak fenntartásaim a filmmel
kapcsolatban, hisz a kritikák szerint elég alpári a humora, és
sok a primitív (kakipisi) humor. Háááát, jah, ez pont így van.
De halljátok, én akkor is nevettem rajta, hovatovább nagyon jól
szórakoztam. Meglepően jól, Seth MacFarlane (Family Guy, TED)
szerintem piszok jól alakította a gyökér cowboyt (vagy inkább
sheepboyt? : D), Charlize Theron dögösebb volt, mint a
Prometheusban, és... hoppá, ez nem egy filmkritika. És igazából
most nem is filmajánlót szeretnék írni, hanem elmesélni, milyen
értéket fedeztem fel egy amúgy meglehetősen alsóbbrendű
humorforrásnak tartott alkotásban (De amúgy hülyék ezek? Tök jó
film volt, bakker. : D).
Előre
szólok, nem ügyelek rá, hogy spoilermentes maradjak! : P
2015. február 8., vasárnap
Cikkelemzés - A pozitív gondolkodás negatív hatásai 2/2
Néhány napja egy új rovatként
hozzáláttam kifejteni a véleményemet egy cikkel kapcsolatban.
Sajnos a gondolataim fókuszálását még gyakorolnom kell, így az
a bejegyzés olyan hosszú lett, hogy ebben a postban kell
folytatnom.
Legutóbb ott hagytuk abba, hogy
érzéseinket nem szabad magunkba fojtanunk, nem szabad elnyomni a
negatív gondolatokat, mert az igazából csak önámítás,
önbecsapás, és semmi jó nem sül ki belőle.
2015. február 6., péntek
Cikkelemzés - A pozitív gondolkodás negatív hatásai 1/2
„Ügyelj
gondolataidra, mert azok szabják meg szavaid!
Ügyelj szavaidra, mert
azok szabják meg tetteid!
Ügyelj tetteidre, mert
azok szabják meg szokásaid!
Ügyelj szokásaidra,
mert azok szabják meg jellemed!
S ügyelj jellemedre,
mert az szabja meg sorsodat!”
- Frank Outlaw -
Nem rég olvastam egy nagyon érdekes cikket a Szabadon ébredők honlapján. Ez az írás egy nagyon
érdekes témát jár körbe, mégpedig azt, hogy a pozitív
gondolkodásnak nagyon könnyen lehetnek negatív hatásai. Ebbe
sokan nem gondolnak bele, főleg azok számára üthet könnyen
vissza, akik ismerik a vonzás törvényét, és mondjuk pont a Titok
című filmen vagy könyvön keresztül jutottak ismereteik
birtokába. Félreértés ne essék, most nem arra akarok kilyukadni,
hogy rossz, sőt, szívből ajánlom mindenkinek, hogy nézzék meg,
vagy olvassák el.
2015. február 4., szerda
Esettanulmány a pozitív gondolkodásról
Kezdjük egy kis sztorizgatással! Valahol oldalt, ahol a bemutatkozó buborék van, leírtam, hogy bár közgazdász képzésben veszek részt, író, forgatókönyvíró és filmrendező szeretnék lenni.
Ezen vágyakból/célokból/ambíciókból
az első elem, az írás a legrégebbi. Már általános iskolás
koromban is imádtam a fogalmazás órát, mert egyszerűen szeretek
írni. Először író szerettem volna lenni, most is azzal szeretnék
elindulni, csak hát abból nem lehet megélni, mert nem mindenki
Rowling. Mindenesetre ez a kis történet az írásról szól.
2015. február 2., hétfő
Források - A szülők
Úgy gondolom, hogy a szülők, és a
család sokszor kényes téma, hiszen sok ember számára ez egy
kritikus pont az életükben. Rengeteg az elvált szülő, sokan
veszítették el fiatalon az anyukájukat, apukájukat, van, aki nem
is ismerte egyik, vagy másik szülőjét. Van, aki jóban van a
családjával, van, aki ilyen-olyan okok miatt, joggal, vagy téves
ok miatt utálja őket.
Én a magam részéről nagyon
szerencsés vagyok, úgy gondolom, mintaszerű családban élek.
Nincs alkoholista apám, mindkét szülőm eleget foglalkozott velem,
és most, még a parazita életmódom alatt is jó szülőként
törődnek velem. Egy szóval nagyon jó helyzetben vagyok, talán
sokkal jobban, mint az átlag, így sokan joggal érezhetik úgy, én
könnyen beszélek. Igazuk van, könnyen beszélek. De azért
beszélek. : P
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)